Megpróbáltam rákeresni a "kegyelem" szóra az interneten fellelhető értelmező szótárakban. Semmi (bár könnyen lehet, hogy nem voltam elég szemfüles a keresésben). A szó a gugliból is szinte teljes mértékben csak vallásos szövegösszefügésekben jött elő. Ezt azt jelenti vajon, hogy a hétköznapi, nem vallásos emberek (a két jelző nem egymás szinonímája!) keveset tudnak a kegyelemről, vagy keveset foglalkoznak vele? Nem csodálkoznék azon, ha így lenne. Ha körülnézek, az élet nagyon sok területén tapasztalom a kegyelem valamilyen mértékű hiányát. Politikai élet, munkahelyi élet, pénzügyek - csak hogy a legszembetűnőbbeket soroljam. Nehezen bocsátunk meg azoknak, akik egyszer leszerepeltek előttünk. Igazából a legtöbb esetben meg sem bocsátunk.
A "kegyelem" szó köznapi jelentését keresem, és úgy gondolom, hogy az kapcsolatban áll a megbocsátással, a büntetés eltörlésével. Jogi fogalom: a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kérelmet eljárási kegyelmi kérelemnek nevezik. Ha a hatóság kegyelmet gyakorol, akkor mérsékli vagy akár teljesen el is törli a büntetést. Persze ez a jelenség csak annyira hétköznapi, amennyire hétköznapinak mondható az, hogy valakit bíróság elé állítanak.
Töröm a fejemet, kutatom, hogy hol találok az eddigieknél banálisabb példát a kegyelemre. Nem nagyon szoktuk azt mondani egy másik emberre, hogy "kegyelmes". Lehet valaki rendes (és elenged egy tartozást), vagy jófej. De kegyelmes? Ezt a szót nem használjuk. Még a hatóságra sem, akkor sem, ha valamilyen okból kifolyólag elengedi a büntetést.
Ha szétnézel magad körül, és kegyelmet keresel az embertársaid között, akkor ügyes legyél! Mert nem egyszerű olyat találni.
